A sztereotípiák

2021.06.24

A sztereotípiák strukturált hiedelemkészletek a szociális kategóriák tagjainak jellemzőiről - befolyásolják, hogy az emberek hogyan vesznek részt benne, hogyan kódolják, ábrázolják és fogadják a másokról kapott információt, továbbá hogy hogyan ítélik meg és reagálnak rá.

A szociális sztereotípiáknak az ítéletek és viselkedési döntések alapjául szolgáló használata az elméleti és kutatási szociálpszichológia fókuszában volt egészen a terület kialakulása óta.

Bár figyelembe vették a motivációs és kognitív befolyásokat, ez a két alapterület ritkán integrálódik közös elméleti kereteken belül. Ennek ellenére a teoretikus és empirikus vonatkozású szociális kogníció majdnem minden területe - úgy mint új információk értelmezése, memória és előhívó folyamatok, benyomás kialakulása, heurisztikus és analitikus feldolgozási stratégiák alkalmazása, az affektív szerepek az információfeldolgozásban, valamint az önbecsülés fenntartása - hatással van erre a fontos társadalmi jelenségre.

Empirikus és teoretikus tanulmányok állítják, hogy a mentális betegségek népszerű szakmai elképzelései egyedi vonásokban osztoznak az etnikai sztereotípiákkal. Ezek közül az egyik, hogy eltúlzottak, és arra szolgálnak, hogy felállítsanak egy minőségi határt ott, ahol objektíve nem létezik. A másik, hogy szelektív percepció, racionalizáció és szankciók révén tartják fenn őket. Továbbá segítenek felállítani a küszöböt, azaz azokat a kritériumokat, amelyek a határ átlépésére, vagy újra átlépésére szolgálnak. Ezenfelül arra hivatottak, hogy meghatározzák a kapcsolatokat, beleértve a csoportok közötti hatalmat. Végül pedig arra, hogy végrehajtsák ezeket a fontos kognitív és akarati funkciókat a köztük lévő személyes áramlás és a pontatlanságuk ismételt megnyilvánulása ellenére. Nem várható, hogy ezek változni fognak addig, amíg a csoportok közötti tényleges kapcsolatban nem indul meg változás.

Kínai kontextusban vizsgálták a sztereotípia-tartalom modellt, feltérképezve a csoporton belüli strukturális kapcsolatokat, valamint a kontinentális kínaiak sztereotípiáit a hongkongi kínaiak felé irányulva. Fiske sztereotípia-tartalom modelljére alapozva vizsgálták a tanulmányban a két kínai csoportnál észlelt csoportközi strukturális kapcsolatokat, melyek bejóslói lehetnek a különböző sztereotípiakomponenseknek. A felmérést 183 kontinentális kínai főiskolai hallgató körében végezték. Az eredmények azt mutatták, hogy a sztereotípia-tartalom modell által javasolt tuljajdonságok (kompetencia és melegség) mellett az értékek és hiedelmek szintén fontos elemei voltak a hongkongi kínaiak felé irányuló sztereotípiáknak. A kanonikus korreláció feltárta, hogy a magasabb státusz és nagyobb nyugatiasodás a hongkongi társadalomban a nagyobb kompetencia sztereotípiájához kapcsolódott, továbbá a nyugati értékek és hidelemek is nekik lettek ítélve. Ugyanakkor az észlelt erősebb verseny alacsonyabb fokú melegséggel és nagyobb társadalmi cinizmussal volt összekapcsolva.

Ezeket az eredményeket vitatták - történelmi, társadalmi, és csoportközi kontextuális szempontból karakterizálva a két csoportot. Kérdés, hogy a jövőbeli kutatások hogyan tudják megvilágítani ezt a beágyazott, komplex folyamatot.

Egy másik kutatásban a sztereotípia szilárdságát vetették össze a figyelmi torzítással: a feldolgozó kapacitástól függ a megerősítő információ előnyben részesítése a nem megerősítővel szemben. Két kísérletben vizsgálták a célszemélyt leíró sztereotípia-konzisztens vagy inkonzisztens információ erőssége, feldolgozókapacitása, valamint a figyelemmegosztás közötti kapcsolatot. Mindkét kísérlet eredményei azt mutatták, hogy teljes kapacitásnál a sztereotípia-konzisztens információ esetén - az inkozisztenssel szemben - nagyobb erősségű sztereotípia hozható összefüggésbe az emeltebb figyelemmel. Ezzel szemben csökkent kapacitás esetén az inkonzisztens információ irányába nagyobb szilárdságú sztereotípia volt összefüggésbe hozható az emelt figyelemmel, mint a konzisztensnél. Így az erős sztereotípiák önmegerősítő szűrőként működhetnek amikor a feldolgozókapacitás bőséges, de hasonlóak a hatékony információgyűjtési eszközökhöz, amelyek maximalizálják a nem megerősítő információ megszerzését, amikor a kapacitás kimerült.

Amikor egy negatív sztereotípia megkérdőjelezi egy kívülálló csoport képességeit vagy értékét, az emberek 'sztereotípia-lift'-et tapasztalhatnak, mely egy teljesítménynövekedés, ami akkor fordul elő, amikor lefelé irányuló összehasonlítások mennek végbe egy rossz hírbe hozott kívülálló csoport esetén. A meta-analitikus áttekintésben a sztereotípiáktól mentes csoportok esetén úgy találták, hogy jobban teljesítenek, amikor egy kívülálló csoportról kialakult negatív sztereotípia köthető az intellektuális teszthez. Figyelemre méltó, hogy úgy tűnik, az emberek többé-kevésbé automatikusan kötnek negatív sztereotípiákat az értékelő vizsgálatokhoz. Tehát egyszerűen úgy bemutatni egy tesztet mint diagnosztikai vagy képességekre irányuló, elegendő volt a sztereotípia-lift kiváltásához. Csak akkor tűnik el ez a hatás, ha a negatív sztereotípiát gyengítik, vagy irrelevánssá teszik.

Az implicit nyitottság kutatási eredményei a sztereotípia alakíthatóságának bizonyítékait és korlátait egyaránt magában foglalják. Bár a sztereotípiákat hagyományosan állandónak tekintették, a kutatás dokumentálta jelentős alakíthatóságukat. Az egyik lehetséges forrása az efféle átalakíthatóságnak az, hogy más szintén aktív fogalmak behatolnak a sztereotípiába akkor, amikor az éppen aktiválva van. Három kísérletben felmérték, hogy a sztereotípiákat milyen mértékben befolyásolják a sztereotip, sztereotípia-független vagy ellen-sztereotip vonások aktiválódása egy teljes mértékben független kontextusban - mindezt közvetlenül megelőzve a sztereotípiamérést. A kísérletek során kiderült, hogy a sztereotípia-független vonások előhangolása növelte a sztereotípiába való beépülésüket, míg az ellen-sztereotip vonások nem befolyásolták az ezt követően értékelt sztereotípiát. A harmadik kísérletben összegyűjtötték a mérések szórását és kimutatták, hogy bár az ellen-sztereotip vonások előhangolásának nem volt hatással a célcsoport általános jellemzésére, mégis növelte a csoport változatosságának érzékelését.

Az 'ISI-változás' jelenség arra utal, amikor az egyik sztereotípia ellentmondásossága megváltoztatja a másikat. Amikor egy populációt úgy tüntetnek fel, hogy két egymást kölcsönösen és teljesen kizáró csoportból áll, olyankor az emberek által ezekről a csoportokról formált sztereotípiák valószínűleg kölcsönös függésbe kerülnek. A kutatók arra számítottak, hogy a csoporttagokról (célcsoport) kapott sztereotípia-inkongruens információ változást idéz elő a másik csoport (alternatív csoport) megítélésében - még az alternatív csoport tagjairól való sztereotípia-inkongruens információ hiányában is. Ezt az úgynevezett Indirekt Sztereotípia-inkongruencia Indukált (ISI) Változás jelenséget mutatták ki újabb csoportokkal két tanulmányban. A hatás akkor lépett fel, amikor egy kompetens célcsoportról kapták az inkongruens információt (megváltoztatva a kevésbé kompetens alternatív csoportról kialakított sztereotípiát), de akkor nem, amikor az inkompetens célcsoportról.

Az ISI-változás jelenség arra utal, hogy a sztereotípiák változhatnak, akár még a közvetlenül sztereotípia-inkongruens információ hiányában is.